A jelenlegi magyar munkajogi szabályozás alapján a munkavállalók számára biztosított, hogy a háztartásukban nevelt gyermekek után az alapszabadságon felül további szabadságnapokat vegyenek igénybe. A gyermekek számának növekedésével arányosan nő a plusz szabadnapok száma is. Hagyományos családi felállásban (apa-anya-gyerekek) egyértelmű, hogy miként vehető igénybe ez a juttatás, ugyanakkor a mozaikcsaládok elterjedésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a jogi szabályozás szerint, mely gyermekek jogosítanak pótszabadságra, és melyek nem.
A Munka Törvénykönyve nem ad egyértelmű választ erre a kérdésre, azonban a jogszabály továbbutal a családok támogatásáról szóló törvényre, mely meghatározza, hogy milyen párkapcsolati viszonyban, mely gyermek után jár a pótszabadság.
Pótszabadság csak olyan gyermek után jár, akit a munkavállaló saját háztartásában nevel.
A pótszabadságra való jogosultság alapja tehát nem az, hogy ki konkrétan a gyermek (vér szerinti) szülője, hanem az, hogy a gyermeket ténylegesen ki neveli. Ez alapján, ha a szülők elváltak és a gyermek felügyeletére kizárólag az egyik szülő jogosult, akkor a szülőpár másik fele nem jogosult a pótszabadságra, akkor sem, ha egyébként az előírtak szerint tartja a kapcsolatot a gyermekével.
Munkajogi szempontból azt fontos még kiemelni, hogy a törvény a pótszabadságok szempontjából nem a nagykorúságot veszi figyelembe, hanem a betöltött 16. életévet. Tehát a pótszabadságot a szülő abban az évben tudja utoljára igénybe venni, amikor a gyermeke betölti a 16 éves kort.
A pótszabadságok megállapításánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy ki számít saját háztartásban nevelt gyermeknek. Egy gyermek akkor minősül saját háztartásban neveltnek, ha életvitelszerűen együtt él az érintett személlyel, és rendszerint csak a napközbeni időszakban van távol a gondozását végző személytől. A napközbeni időszakba beletartozik, ha a gyermek oktatási intézményben tanul vagy bölcsődébe jár. Azonban, ha a szülő bentlakásos intézményben helyezi el gyermekét, akkor elveszíti a pótszabadságra való jogosultságát. Hasonlóképpen, az a szülő sem jogosult pótszabadságra, aki huzamosabb ideig külföldön dolgozik. (Természetesen egy pár hetes külföldi kiküldetés még nem jelenti azt, hogy a szülő elveszítené a jogosultságát a pótszabadságra.)
A közös otthonon kívül, a jogszabály még feltételként határozza meg a gondviselő és a gyermek közötti szoros kapcsolatot, mely inkább csak a viszony szemléletesebb leírását szolgálja, mintsem objektív feltétel.
Mely gondviselő jogosult pótszabadságra?
Pótszabadságra jogosultak a vér szerinti és az örökbefogadó szülők egyaránt. Ha a gyermek nevelését végző szülő válás után újraházasodik, az új házastárs is jogosult lesz a pótszabadságra, mivel a gyermek az ő háztartásában is nevelkedik.
Az örökbefogadási eljárás, amely gyakran évekig is eltarthat, különös jelentőséggel bír ebből a szempontból. Ennek alapján pótszabadság illeti meg azt a szülőt, aki ugyan még nem örökbefogadó szülő, de a gyermek örökbefogadását célzó eljárást már megindította és a gyermeket saját háztartásában neveli. Ezen túlmenően, pótszabadságra jogosult a gyermek gyámja, nevelőszülője és helyettes szülője is.
A nevelőszülő alatt itt a törvény a hivatalos nevelőszülői hálózatban dolgozó személyeket érti, a köznyelvben ugyanis a nevelőszülő fogalmát szokták használni bármely olyan személyre, aki nem a saját, vér szerinti gyermekét neveli.
Fontos kitérni még arra, hogy sokan házasság nélkül, élettársi viszonyban tartanak fenn mozaikcsaládokat és nevelik egymás gyermekeit közös háztartásban. Mivel a törvény szerint az élettársi kapcsolat nem eredményez ugyanolyan jogosultságokat, mint a házasság, érdemes tudni, hogy pusztán az együttélés nem fogja feljogosítani a gondviselőket a pótszabadságok igénybevételéhez. Ehhez az élettársi kapcsolatot, hivatalos formában nyilvántartásba kell vetetni.
Mennyi az annyi?
A munkavállalónak egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékkal élő.
A gyermekek után járó pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni.
