Sokan úgy vannak vele, hogy az egy évre eső szabadságaikat az év két pontjára időzítik, az egyik a nyári nyaralási szezon, míg a másik a karácsony. Sok munkavállaló fejében él az a téves feltevés, hogy a szabadságokkal teljes egészében a munkavállaló rendelkezik és munkáltatónak akkor kell kiadni a szabadságokat, amikor a munkavállaló kéri.
Ha ezen az elven működne a rendszer, akkor karácsony táján sok munkáltató nehéz helyzetbe kerülne, ha az ünnepek alatt két hétre a teljes munkavállalói gárda kivenné a szabadságokat.
Mihez van joga a munkavállalónak?
A munkavállalónak joga van az esedékesség évében kivenni a szabadságait. Minden munkavállalónak jár 20 nap alapszabadság, mely pótszabadságokkal egészül ki, a munkavállaló életkora, gyermekei száma, valamint egyéb speciális körülmények függvényében.
A munkáltató minden évben megállapítja, hogy az adott munkavállalónak hány nap szabadság jár, melyet a munkavállaló – jó esetben – a bérkartonról havi szinten ellenőrizhet.
A munkáltató feladata a munkavállaló összes szabadságának kiadása az adott évben, ettől eltérő megállapodást ugyan köthetnek, de ehhez a munkavállaló hozzájárulása is kell. Ilyen esetben is legalább a tárgyévet követő év végéig ki kell adni a szabadságokat.
A munkavállalónak joga van arra, hogy a munkáltató a szabadságait úgy adja ki, hogy legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Erről a jogáról tárgyév elején a munkavállaló lemondhat. A tizennégy napba beleszámítanak a pihenőnapok és a munkaszüneti napok is. Jellemzően azok szoktak lemondani erről a jogukról, akik maguknak oszthatják be a szabadságaikat és nem feltétlenül akarnak egyszerre sok szabadnapot felhasználni.
A munkáltatónak kötelessége szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni.
A szabadságokat a tárgyévben kiadottnak kell tekinteni, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
Mire van joga a munkáltatónak?
A munkáltatónak joga és kötelessége a szabadságok kiadása. Kötelessége olyan szempontból, hogy ki kell adnia az összeset, és joga olyan szempontból, hogy a kiadás időpontját a munkáltató határozza meg.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ezen túlmenően a munkavállaló kérése szerint kell kiadni a gyermekek után járó pótszabadságokat is.
A munkavállalónak a saját maga által beosztott szabadságok időpontját, legalább a szabadság megkezdése előtt tizenöt nappal be kell jelentenie a munkáltatónak.
Megoldások
A munkáltatók egy része maga osztja be a munkavállalóik szabadságát, a hét munkanapon (és a gyermeki pótszabadságokon) túl oly módon, ahogy az a munkáltatónak megfelel. Sok munkáltató azonban hagyja, hogy a munkavállalók saját maguk osszák be egymás között, hogy ki mikor megy szabadságra.
Ilyen esetekben a munkáltató általában előre meg szokta határozni, hogy egyidőben maximum hány munkavállaló lehet távol, ezen túlmenően viszont a foglalkoztatottaknak egymás között kell megegyezniük. Vita esetén a munkáltató dönt.
Sokszor hallani a munkavállalóktól, hogy bár elvileg akkor veheti ki a szabadságát, amikor szeretné, ez azonban mégsem lehetséges, mert a munkáltató, munkaerő hiányában is elvárja a munkavállalótól, hogy helyettesítéséről gondoskodjon.
A munkaszervezés elsődlegesen a munkáltató feladata. Tehát a munkáltató feladata annak beosztása, hogy a szabadságon lévő munkavállaló munkáját hogyan osztja fel a többiek között. Amennyiben ezzel összefüggésben a munkavállalók nem tudnak önállóan megegyezni, kérni kell a munkáltató utasítását.
Mivel a szabadságok kiadása egy minimumkövetelménynek felel meg a jogszabályok alapján, amennyiben a munkáltató nem tesz eleget ezen kötelezettségének, a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatósághoz érdemes fordulni kivizsgálásért.
